Shortcut

az élet maga

Vannak emberek, akik nem akarják végigélni az életet. Ismerőseim körében is akad egy-két ilyen figura, akik szemmel láthatóan – illetve egyikük saját bevállasa szerint – nem kalkulálnak 50. születésnappal. Igazából semmivel nem kalkulálnak. Hogy nehezebb legyen sablonokat gyártani (melyek nélkül az emberek jelentős része oly’ kényelmetlenül elveszettnek érzi magát), ez az életfelfogás nincs összefüggésben anyagi helyzetükkel. Az egyik havi nettó egymillióból gazdálkodik és “tíz vagy talán tizenöt éve / céges autón ér a révbe“. Két generációval fiatalabb barátnő, akivel 1-2 hetente közös a hétvége. Mondanám, hogy klasszikus yuppie style, de nem igazán. A másik ennek töredékéből, szülői örökségként kapott házikóban.

Mégis: egyiküknek sincs terve. Semmilyen. Se master-plan, se mid-term-plan, de még csak weekend-plan se. Nem kell élettárs, hiszen a barátnők cserélhetők (az emlékezetesebbek esetleg reciklálhatók). Gyerek meg pláne nem kell. Mintha nem akarnának semmiféle “állandóságot” az életükbe, mert az olyan visszavonhatatlanná tenné azt. Élni akarnak, csupa nagybetűvel. Most, hisz ki tudja meddig… Közben pedig innen, kicsit oldalról nézve nekem úgy tűnnek, mintha mozdulatlanul állva öregednének a biztos magányba.

Art is jus…

musick, szax

A *****m nagyon teleszaladt már ezekkel a hazai és nemzetközi “éhenpusztulunk” zenészekkel.

2010 van bazdmeg. Az “új” világ üzleti modellje évek óta kész. Vannak, akik már felszálltak rá (Radiohead, NiN, Bëlga, Kaukázus, stb.) – elég sokan és egyre többen.

A NiN például önmaga pakolta fel a legnagyobb torrentszájtokra több anyagát is – párhuzamosan elérhetővé tette 5 dollárért *.flac formátumban 24 oldalas PDF booklettel a saját hivatalos oldaláról is (majd később a nagyobb zeneboltokban is, ugyanezért az 5 doláksaliért). Plusz prémium, 500 példányra limitált kiadás minden földi jóval 200 (kettőszáz) dollárért – ez nagyjából egy óra alatt elkelt.
2008-ban az Amazon.com szájton vajon melyik lett a legnagyobb példányszámban eladott album? Persze, hogy ez – az EGYÉBKÉNT LEGÁLISAN, A SZERZŐ ÁLTAL INGYÉ’ KÍNÁLT KIADVÁNY! Trent Reznor pedig gennyesre kereste magát vele, mert a terjesztési költsége a zéróhoz közelít. (A torrent ezért istencsászár helló! A kutyadrága – 8.000 dolláros – ipari szoftvereket forgalmazó VMware szerintetek miért elsősorban torrenten terjeszti a friss releasek *iso fájljait? Talán mert így töredékét kell csengetni havonta sávszélességre a szolgáltatójuknak…) Senkinek nem kellett semmiféle promóciós vagy egyéb díjat kitolni; 5 dollárból 4 a zsebében maradt. (Nekem is az 5 dolláros változat van meg…)

De nem mindenki default világsztár, oké.

A Dub FX két évvel ezelőtt csak kevesek által ismert produkció volt. Aztán gyártott egy klipet a “Flow” című számhoz, amit felpakolt a Youtube-ra jól. Szép lassan ismertté tette a klip a zenészt – alig 2 millióan látták eddig – a kommentek pedig arra ösztönözték, hogy gyártson egy weboldalt (amely csak 2009-ben 3 átalakításon esett át)  – itt 10 euró körüli zsetonért vihetők a zenéi. Szerintetek ma vannak anyagi gondjai?

Jó cuccot kell gyártani és az “eladja magát” – az artisjus-féle ingyenélőknek végük lesz, még ha addig néhányszor roppantmód felb*****k az emberek agyát, akkor is.

“Take the blue pill – or take the red pill…”

Biztonsági mentés

tekkno

Ha egyszer az életben vesztettél személyes adatot, akkor nem kell ecsetelnem, milyen nyomasztó érzés szembesülni például azzal, hogy az a fotó már nincs meg sehol, se memóriakártyán, se papírra nyomtatva. (A megörökített pillanat már soha többé nem reprodukálható…) A bejegyzés elsődleges célja nem a biztonsági mentés fontosságának ecsetelése. Sokkal inkább a pillanatnyilag rendelkezésre álló szolgáltatások közül a számomra legjobbnak és használhatónak ítélt rövid bemutatása: ez a Backblaze szolgáltatása.

Backblaze backup

A cég talán csak az atomvillanásra nincs 100 százalékosan felkészülve, de minden egyébre igen: földrengés, tűzvész, szökőár vagy ezek kombinációjában bekövetkező természeti katasztrófák esetén is garantálja a náluk tárolt adataink védelmét. Egy kliensprogram installálását követően már csak egy darab email cím és jelszó kell a boldogsághoz: regisztrációt követően azonnal ingyenesen kipróbálható a rendszer. A szoftver pontos konfigurálása persze igényel némi tanulási folyamatot, de teljesen testreszabható és onnantól baromi gördülékeny az egész. Ha a szolgáltatás tetszik mindössze havi 5 (ötös) dollárért kínál korlátlan backup lehetőséget!

Az oldalon található sebességteszt segítségével (amely a méltán népszerű és már ipari standardként használt Speedtest.net technológiáját használja) pontosan felmérhetjük, milyen adatmennyiség napi szintű mozgatására, backupolására elegendő a teljes sávszélességünk. Természetesen, mint sok egyéb apró, ám lényeges dolog a használatos sávszéleség is belőhető és bármikor váloztatható a kliensprogramban.

A “paranoid android” beállítottságú olvasók kedvéért megjegyzem: a teljes adatforgalom titkosított csatornán történik, maga a backup is külön titkosított adatként tárolódik, de kérhetünk további biztonsági azonosítást is. Biztonsági mentésünkhöz a havidíj fejében bármikor hozzáférhetünk letölthető formában, vagy fizetős opcióként kérhetjük fizikai adathordozón is (mobil HDD vagy DVD lemez) – bár ez utóbbi szerintem lassan useless lesz a mai technikai színvonalon.

Ki tud jobbat?

Moon (and the melodies)

film

Nincsenek szavak, csak képek. Rideg űr kint, kínzó magány bent és a zene a háttérben, folyamatosan. Hiába tavalyi, hiába írták már le tucatszor (hetente): ide kell tennem, mert a tavalyi év filmje számomra egyértelműen a “Moon”. Sam Rockwell “one man show”-ja a szó legjobb értelmében – játéka már a “Galaxis útikalauz stopposoknak” moziváltozatában illetve a “Choke” (“Fulladás”) című filmben is élvezetes volt. A jövőben pedig érdemes lehet “fordítottan” filmet választani: amihez Clint Mansell írt zenét az elmúlt pár évben (Pi, Rekviem egy álomért, A forrás) az nálam mind kegyetlenül betalált. Egyszerre háttérzene és a “történés” maga.

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

2009 zenében

musick

Hotte visszatekintése alapján az én tízes listámon ők voltak 2009 meghatározó zenei történései – sorrendiséget képtelen vagyok felállítani – kattentható-hallgatható linkekkel ellátva:

+ Ólafur Arnalds felfedezése – nincs komment, ennyire fiatalon ilyet csinálni… nem lehet, na;
+ Cassandra Complex újrafelfedezése: 15 év távlatából is a legjobb EBM muzsika;
+ A Placebo és a Muse: elmozdíthatatlan alappillérei a brit rockzenének;
+ A Quimby jobb, mint valaha: a “Lármagyűjtögető” csak ráerősít erre;
+ Riceboy Sleeps: Jónsi és barátja megalkotta a Sigur Rós “visszhangját”;
+ Sadant, Nemjuci és Tapeundergound: a hazai meglepetések;
+ Underworld és PanSonic: a “nagy öregek”, az elektronikus zene megújítóinak újra (és újra és újra, minden évben…) felfedezése
+ Architect és Extrawelt: elektronikus zenében számomra ők az új generáció;
+ Fields Of The Nephilim: “szokásos évi” reveláció, 1993 óta nem tudok nélkülük meglenni;
+ Trentemoeller és U.N.K.L.E.: szimplán zsenik, kellenek a túléléshez.

Előérzetek a 2010-es esztendőre:
- Február 8-án a Massive Attack leszakítja az arcom, ez már tutifix.
- Márciusban Jónsi szólólemeze vidít fel
- Fields Of The Nephilim koncertfelvétel: DVD már biztos, szerintem hanghordozón is

(A Bikemag fórumból átemelt bejegyzésem – fontossága miatt kiragasztottam ide is.)