Archive | prv RSS feed for this section

Birka e vagyol?

Az milyen, hogy az adott részleg szakembere (eladó) nem érti már azt sem amit kérdezek. A kiszemelt termék egy alapvetően drót nélkül működő (gyengébbek kedvéért: akkumulátoros) hajvágó szerkezet (gyengébbek kedvéért: “nullásgép”). Csak annyit szerettem volna tudni, hogy ha menet közben (a koponyám akkurátus hajtalanítása) fogyna ki a kraft a beépített telepekből, akkor drótos üzemmódban a művelet (mármint a nyírás) rövid időkieséssel befejezhető – vagy mint Travis Bickle leszek kénytelen az emberek közé menni?

travis_bickle
És nem érti. És áll. És bamba (default). Unott és flegma.

A szlogennel ellentétben: én vagyok a hülye, hogy egyáltalán feltételeztem hogy felfogja. Hiszen hol érdekli őt, aki lehet hogy már/még (a kívánt rész aláhúzandó) csak rövid ideig dolgozik ott – és lehet hogy hamarosan éppen őt “építik le” mer’ válság van.

A Media Markt az elektronikai boltok McDonalds-a.

Hatás-visszahatás

Rosszkedv. Eső és szél. Koszosszürke felhőtakaró, mocsokban úszó utcák. Megtett félezer és hátralevő alig félszáz kilométer. Az autók kerekei egymás pofájába pörgetik a város lábvizét. Megy az össznépi csiki-csuki, autózás életre-halálra. Alacsony sebességfokozatban, hörögnek-prüszkölnek a gépek, lesik a legapróbb réseket is. Sávváltás. Most. Mindenáron.

Divatfehér “urbán böszme” (terepjáró) halad a masszában a szomszéd sávban. Féklámpájának rendszertelen, hosszabbodó felvillanásai törik meg lendületét. A droid magabiztossága a kereszteződés közelében csap át bizonytalanságba – neki nem az a sáv kell a hazajutáshoz. Pumpafék majd index; erőtlen orrtúrás. A célsáv autói összezárnak, nem fogadják be. Sem mérete sem színe nem passzol a környezetébe. Csúszunk előre; mi haladunk, az ő sávja áll és a piszkosfehér behemót mégsem erőszakolja be magát egyik foghíjba sem. Villantok kettőt, a svédacél meglepően fürgén besorol, majd gyors jobbkanyar a híd felé. A következő lámpánál utolérem. Hosszan vészvillogózik, a sofőr szétnyitott jobb tenyerét is föltartja míg csak vissza nem kacsintok egy rövidet a fénykürttel.

Varázsütés. A pirosnál toporgók féklámpái kialszanak, tétova üresbe kattannak vissza a váltók. Zöld. Nincs repülőrajt, mindenki visszavedlik humanoiddá, az autók unottan tekeregnek egyik sávból a másikba; nincs megtorpanás, nincs fékezés vagy gyorsítás.

Még éppen szemerkél az eső, négy fokkal melegebb van mint kint az autópálya csíkján de így is mínuszban. Lusta, elnyújtott ütemben fújtat a város, mintha a zárlatos, hisztérikus pacemakert elemcsere miatt ideiglenesen üzemen kívülre helyezték volna. Szürreális némafilmmé lassul a szerda délután. Mögöttem a város és már száraz úton poroszkálok hazafelé. Még ötven kilométer. Örökké nem eshet.

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Aphex Twin – At the Heart of it All

Isten veletek, bús hétfők!

Ha rosszul indulna a hét – ajánlom “repeat” üzemmódban:

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

Válaszd az életet

“Válaszd az életet.
Válaszd a munkát.
Válaszd a karriert.
Válaszd a rohadt nagy tévét.
Válaszd a mosógépeket, kocsikat, cédélejátszókat és elektromos konzervnyitókat.
Válaszd az egészséget, az alacsony koleszterinszintet és a fogászati ellátást.
Válaszd a fix kamatozású jelzálogkölcsönt.
Válassz első otthont.
Válaszd meg a barátaidat.
Válassz szabadidőruhát és hozzá illő sporttáskát.
Válassz egy háromszobás lakosztályt részletre – egy ócska sorházban.
Válaszd DIY-t és kérdezd meg egy vasárnap reggel, hogy ki a fene vagy.
Terülj el egy fotelben és nézd a lélekölő-agypusztító tévés kvízjátékokat.
Tömd tele a szádat ócska szemét ételekkel.
Válaszd a végén a rothadást.
Pisálj utoljára egy szánalmas otthonban.
Élj pusztán zavaró körülményként rohadék kölykeid számára, akiket azért nemzettél, hogy magadat helyettesítsd.
Válaszd a jövőt.
Válaszd az életet.
De miért akarnék ilyesmit csinálni?
Úgy döntöttem, hogy nem választom az életet: mást választottam.
Hogy mi az oka?
Nincs semmi oka.
Kinek van szüksége okokra, ha a heroint választotta?”

(Tudom: vótmá’ csak nem magyarul…)